Magyarország csak mérsékelt GDP-növekedésre számíthat idén és jövőre is - állapítja meg az OECD frissebb országjelentése. A javaslatokból úgy tűnik, az Orbán-kormány által az elmúlt években meghozott és büszkén bejelentett intézkedések jó része nem a megfelelő irányba tett lépések, ezek jó részének megváltoztatására tesz javaslatot a kormány által amúgy - az IMF-fel szemben - barátinak titulált nemzetközi szervezet.
Magyarország 2013 elején kijött ugyan a recesszióból, ám csak mérsékelt ütemű gazdasági növekedésre számíthat - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése. A potenciális növekedést a nemzetközi szervezet elemzése szerint a gyenge beruházási hajlandóság, az alacsony képzettségűek alacsony foglalkoztatottsága fogja vissza, mindez további strukturális reformokat tesz szükségessé.
A visszafogott növekedés és annak következményei a jólétet veszélyeztetik, ami az egy főre eső GDP-n túl már a jövedelemegyenlőséget és a társadalmi mobilitást is érinti - figyelmeztet az OECD. A jelentés emellett azt is megjegyzi, hogy a nemzetközi pénzpiacokhoz való hozzáférés jelentősen javult, de a még mindig magas devizaadósság továbbra is az ország törékenységének fő tényezője.
Főbb gazdasági mutatók (éves változás, százalék) 2013 2014 2015
GDP 1,2 2,0 1,7
Munkanélküliség (százalék) 10,4 10,1 10,3
Infláció 1,9 2,1 3,5
Maginfláció 3,7 3,2 3,5
Folyó fizetési mérleg (GDP %-ában) 1,8 2,1 2,4
Az államháztartás pénzügyi mérlege (GDP %-ában) -2,7 -2,9 -2,9
Bruttó államadósság (maastrichti, GDP %-ában) 78,5 78,4 77,8
Jó, de nem világos
AZ OECD megállapítja, hogy a monetáris lazítás segítette a magyar gazdaságot a növekedési pályára való visszatérésben. A történelmi mélységbe levitt alapkamat megjelent az új hitelek kamatában is. Az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) a bankok számára ingyenes forrást biztosított a kis- és középvállalatok hitelezéséhez. A jelentés azonban azt is megállapítja, hogy a nagy érdeklődés ellenére még mindig nem látszik, hogy az nhp valóban új hiteleket jelent-e vagy csak a régieket cserélik le a vállalatok. A hitelezést továbbra is a bankok gyenge profitabilitása és a nemteljesítő hitelek magas aránya fogja vissza.
Javaslatok: nhp kiértékelése, bankok terheinek csökkentése
- Az nhp további kiterjesztése előtt ki kell értékelni a program hitelezésre és befektetésekre gyakorolt hatását. Megfontolandó lehet a refinanszírozási ráta alapkamathoz történő kapcsolása, vagy a programban résztvevő bankok rendelkezésére álló források árának és mennyiségének összekötése a kkv-k számára nyújtott nettó hitelezésükben történt változással. A bankok számára megengedett kamatmarzsot is felül kellene vizsgálni.
- A banki portfóliók rendberakása érdekében szigorítani kell a jelentési és tartalékolási követelményeket az átütemezett hitelekre és a legkockázatosabb szektorok hitelezésére vonatkozóan, valamint további lépéseket kell tenni a hitelfedezetek értékesítése felé.
- Javítani kell a bankok működési környezetén és profitabilitásán, nevezetesen csökkenteni kell a bizonytalanságot és az adóterheket, az adótervezésen pedig javítani kell.
- Az OECD kiegészítő javaslatai között még megemlíti, hogy - hacsak a gazaság nem fékez jelentősen - további, nagy körültekintéssel és óvatossággal végrehajtott kamatcsökkentések lehetségesek.
- Szintén kiegészítő javaslatként a nemzetközi szervezet a devizahitelesek kapcsán a leginkább rászorult adósok célzott támogatását is veti fel.
Csak szigorúan
A fiskális fegyelem az OECD szerint továbbra is fontos eleme lesz a piaci forrásokhoz való hozzáférés fenntartásának és annak, hogy az államadósság tartósan csökkenő pályára álljon.
A jelentés megjegyzi: számos különadót vezetett be Magyarország az elmúlt években, ami hozzájárult ahhoz, hogy a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alá kerüljön, ugyanakkor ez az adórendszer egyszerűségét és kiszámíthatóságát is aláásta. A jelentés a bankadót emeli ki, mondván: ez a banki sarc hozzájárult a hitelezési hajlandóság csökkenéséhez.
Az OECD szerint a középtávú tervezés bevezetése erősítheti a költségvetés kereteit, ugyanakkor hozzáteszi, hogy a Költségvetési Tanács mandátuma relatíve szűk, miközben a büdzsé elfogadása kapcsán egy ügyben erőteljes vétójoga van.
Javaslat: kivezetni a különadókat
- Fokozatosan ki kell vezetni az elmúlt években bevezetett különadókat. Ehelyett növekedésbarátabb, tőke- és üzleti környezetbarátabb eszközökre kellene hagyatkozni - például helyi ingatlanadó, energiafelhasználás adóztatása, családi juttatások reformja.
Ez nem jött össze
A verseny fokozása és az üzleti környezet javítása alapvető fontosságú a beruházások növelésében, illetve a termelékenység javításában. Az üzleti környezet javítását érintő átfogó stratégia részeként az elmúlt időszak egyszerűsítési törekvései ellenére az adminisztratív terhek fennmaradt, a szabályozási bizonytalanság pedig rosszabbodott. Ezt az OECD részben az egyeztetések hiányának és a gyenge hatásvizsgálati mechanizmusoknak tulajdonítja.
A verseny több szempontból is gyengült. Az intézményrendszer minőségének megítélése - beleértve a fékek és ellensúlyok megfelelő mértékének fenntartását - romlott, ami a befektetőket is elriaszthatja - jegyzi meg a jelentés. A belépés korlátozása limitálja a versenyt a kiskereskedelemben, a szolgáltatásoknál és a telekommunikációban, ami mind szektoron belül, mind a feldolgozóiparban a termelékenység növekedését gátolja. Az államilag kikényszerített rezsicsökkentés nemcsak a versenyképességet, de az üzleti környezetet is rontotta.
Javaslatok: kötelező egyeztetés az érintettekkel, piaci árazás
- A jogalkotói minőség és stabilitás érdekében a parlament által kezdeményezett jogszabályok esetében szakértőkkel és az érintettekkel történő kötelező konzultációt kellene bevezetni, valamint növelni kell a kapacitást a kormány által kezdeményezett jogszabályok magas színvonalú hatásvizsgálatának ellátására. Biztosítani kell időben és átlátható módon a kapcsolódó végrehajtási rendeleteket.
- Ne korlátozzák a versenyjog hatályát, ugyanakkor biztosítani kell az erőteljes szabályozói fellépést.
- Csökkenteni kell a kiskereskedelembe történő belépés korlátait.
- A piacalapú árazás felé kellene elmozdulni az áram- és a gáz üzletágakban úgy, hogy az ágazati szabályozóra ruházni az árak meghatározásának jogát.
Mégsem olyan fényes a helyzet a munkaerőpiacon?
Ami a munkaerőpiacot illeti, az OECD szerint a foglalkoztatást a nem megfelelő munkaerő-piaci képzettség és az alacsony mobilitás akadályozza. Az alacsony képzettségűek kínálata messze meghaladja a keresletet, különösen a hátrányos régiókban. Ennek okát az OECD az utóbbi időszakban végrehajtott célzott társadalombiztosítási járulékcsökkentések ellenére is magas munkaerőköltségekben látja.
A jelentés megjegyzi, hogy bár a közmunkaprogram növelte a foglalkoztatottságot, alig képes segíteni a munkanélküliek munkaerőpiacra való visszavezetését tartósan. Bár az EU által társfinanszírozott programok gyarapodtak, a munkanélküli segély folyósításának rövid időtartama és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat korlátozott kapacitása gátolja a képzettségeknek megfelelő állásokba történő közvetítést.
Az oktatási rendszer eredményei az átlagot tekintve relatíve jók, de a hátrányos helyzetű diákok (főleg romák) gyenge teljesítménye korlátozza a foglalkoztatási kilátásaikat és társadalmi mobilitásukat.
A saját tulajdonú lakások magas aránya - ami továbbra is ösztönöz a nagyvonalú lakáshitel-támogatás és az alacsony ingatlanadó - és a relatíve magas tömegközlekedési költségek továbbra is nehízítik a mobilitást - jegyzi meg az elemzés.
Javaslatok: minimálbér befagyasztása, munkanélküli segély meghosszabbítása
- Az alacsony jövedelműeknél az adóéket tovább kellene csökkenteni a foglalkoztatás ösztönzése érdekében. Nem kellene annál nagyobb mértékben emelni a minimálbért, mint amit az infláció és a termelékenység alakulása indokol, sőt megfontolandó egy időre a befagyasztás is.
- Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésével javítani kell a képzettségnek megfelelő állásokra történő kiközvetítést, valamint növelni kellene a munkanélküliségi segély időtartamát. Javítandó a közmunkások munkaerőpiacra való visszavezetése jobb képzésekkel, valamint a munkaügyi hivatalok, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalatok közötti helyi együttműködése révén.
- Javítani kell a képzési rendszer eredményein és csökkenteni az egyenlőtlenséget - ezt főleg a hátrányos helyzetű iskoláknak biztosított több forrás, az iskolai szegregáció visszaszorítása, a középfokú oktatásban annak a kornak a kitolása, amikor választani a kell a diákoknak, szakképzésben vagy általános képzésben folytatja-e tovább a tanulást (ez Magyarországon 14 év, a legtöbb OECD országban 15-16 év), valamint a hátrányos helyzetű diákok felsőoktatásban történő részvételének ösztönzése révén.
- Csökkentendő az ingatlantulajdonlás pénzügyi támogatása a jobb bérleti piac kialakítása ösztönzése céljából.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése