Vége a titkos számlák korának

A jogsértő módon szerzett vagyonok rejtegetésének hamarosan befellegzik - írta a Figyelő, amely friss számában összeállítást közöl arról, hogy milyen szabályok vonatkoznak a külföldi bankszámlákon és off-shore cégekben tartott magyar pénzekre.

A NAV 2015-től kezdve automatikusan megkapja a magyar állampolgárok külföldi befektetéseiről, jövedelméről, ingatlanjairól szóló adatokat. Menekülő útvonal egy van: a stabilitási megtakarítási számla.


A lap szerint az amerikai adóhivatal számára 2014 júliusától már a világ minden pénzügyi szolgáltatója, így természetesen a magyar és osztrák bankok is, kötelesek automatikusan átadni az amerikai adóalanyok adatait. Magyarországgal a megállapodást a múlt héten írta alá az amerikai illetékes hatóság. Viszonzásként az Egyesült Államok átadja a bankjaiban lévő magyar bankszámla- tulajdonosok adatait, beleértve majd az offshore-célra használt amerikai bejegyzésű cégeik adatait is, ha magyar a végső haszonhúzó. Ez akkor is megtörténik majd, ha ezen cég bankszámláját például Svájcban, Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában, vagy Liechtensteinben vezetik.

Az EU-tagállamok egy direktíva alapján ugyancsak 2015-től kezdik a NAV-nak továbbítani a 2014-es adóévről a többi EU-tagállamból többek között az ott végzett munkaviszonyból származó jövedelemről, a vezető tisztségviselők jövedelméről, az ingatlan tulajdonjogáról és az abból származó jövedelemről szóló információkat. Ez automatikus lesz, nem kell a NAV-nak külön kérnie. Az adóhatóság így tudomást szerez a magyar tulajdonban lévő külföldi ingatlanokról, vagy mondjuk a ciprusi cégekben viselt tisztségekről. Ezeket valószínűleg összeveti majd a nála tárolt szja bevallásokkal. S bár az EU eredeti tervei szerint az osztalékra és a tőkejövedelmekre csak 2017 körül került volna sor, ezt a G20 bankszámla-adatkiadás új világszabványa megelőzi. Mindezek miatt a tavaly bevezetett stabilitási megtakarítási számla, mint egyfajta amnesztia, igénybevétele lehet a menekülőút az adócsalók számára.

Magyarországon többezres nagyságrendben szerepelnek offshore-cégek a cégregiszterben az árfolyam-nyereségadó, valamint az osztalékadó elkerülése érdekében. Ráadásul legtöbbször az offshore-számlán lévő pénzt magánpénzükként is kezelik a tulajdonosaik, nem fizetnek szja-t a kivett összegek után. A NAV ezen séma alapján, pusztán a cégregisztert használva, futószalagon fogja ezeknél a cégeknél az adóhiányt megállapítani - olvasható a Figyelő írásában.

Megosztás a Google Pluson

0 hozzászólás: