Az Európai Unió több hatósága is kifogásokat emelhet a paksi bővítéssel szemben, ami akár a projekt leállítását eredményezheti. Budapest azzal vádolja Brüsszelt, hogy rejtve be kíván avatkozni a magyar energiapolitikába, amivel korlátozhatja Magyarország szuverenitását.
Fogy a levegő a paksi atomerőmű bővítéséről kötött orosz-magyar szerződés körül. A megállapodás alapján Budapest egy állami tulajdonú orosz vállalatnak adott jogot a 12 milliárd euró értékű megaberuházás végrehajtására. Az Európai Unió szabályozó hatóságainak ezzel kapcsolatos vizsgálatai döntési szakaszukba értek, és könnyen elképzelhető, hogy végül blokkolni fogják a projektet - írta a Financial Times.
A paksi bővítés megvétózása vagy a vele kapcsolatos szabályszegések miatt kirótt jókora pénzbüntetés komoly csapást mérhet Orbán Viktorra, aki az Oroszországgal kialakított mély politikai és gazdasági kapcsolatok egyik legfontosabb elemeként kezeli a beruházást. A magyar miniszterelnök ezt a stratégiát követi annak ellenére, hogy Moszkva ütközőpályán van Brüsszellel az ukrán válság miatt. Az üzlet ellenzői szerint a Paks 2 súlyos pénzügyi kockázatot hordoz magában és elmélyíti Magyarország orosz energiafüggőségét.
Illés: nagyon rossz ötlet
Illés Zoltán az előző Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára úgy véli, hogy a Paks 2-höz felkínált orosz technológia nem felel meg az uniós előírásoknak - derül ki a politikus Magyar Nemzetnek adott interjújából. A beruházás az előkészítéssel együtt több mint tíz évig is elhúzódhat, amely alatt több kormányváltás is lesz, ezért szerinte lehet, hogy Paks 2 nem épül meg. A projekt költsége a szükséges biztosításokkal együtt 6-7 milliárd euróval magasabb lehet, mint a 12 milliárdos beruházási költség, miközben a megtermelt áramot nem lehet eladni Nyugat-Európában, mert ahhoz drága lesz, Délkelet-Európában pedig nincs fizetőképes kereslet.Az úgy előzménye, hogy a magyar kormány szerződést kötött két 1200 megawatt kapacitású reaktorblokk építésére az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom egyik leányvállalatával. A megállapodás részleteit nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkosították, ami gyanút kelt Orbán hazai bírálóiban és Brüsszelben is.
Az Európai Bizottság ugyan nem emelt kifogást a paksi bővítésről egy évvel ezelőtt kötött kétoldalú kormányközi szerződéssel szemben, ám a beruházással kapcsolatos megbízások odaítélése komoly trösztellenes aggályokat vetett fel. Ennek nyomán jelenleg két uniós testület vizsgálódik az ügyben: az egyik az nukleáris energia felhasználását ellenőrző Euratom, a másik maga a bizottság, amely versenyhatóságként kutakodik.
Lehet alkudozni
Az Euratom technikai és pénzügyi okokra hivatkozva egyelőre nem engedélyezi az eurómű üzemanyag-ellátását. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések folynak - tudta meg az FT az ügyhöz közel álló forrásból. Az EU-ban nukleáris fűtőanyagok szállításával kapcsolatos összes megállapodáshoz meg kell szerezni az Euratom engedélyét.
A versenyhatósági vizsgálatban részben az állami támogatások kérdését feszegetik, részben arra keresik a választ, hogy jogilag szabályszerű volt-e tender nélkül odaítélni a megbízást a Roszatomnak és leányvállalatainak. Ugyanakkor a trösztellenes vizsgálat még a kezdeti szakaszában tart, ami lehetővé teszi, hogy Budapest még a formális eljárás megkezdése előtt megegyezzen Brüsszellel.
Ne szóljanak bele!
A paksi bővítéssel kapcsolatos csatározás része annak a háborúnak, amelyet az EU és Oroszország vezetői vívnak Európa energiaellátásával kapcsolatban. Uniós nézőpontból Orbán barátságtalan lépést tett azzal, hogy versenyeztetés nélkül állapodott meg az oroszokkal. Ezzel megerősítette a félelmeket azzal kapcsolatban, hogy Budapest szoros kapcsolatokat akar kiépíteni Moszkvával és arra készül, hogy ellenáll a Kremllel szembeni szankciók szigorításának.
A magyar miniszterelnök a múlt héten megerősítette, hogy kész szembe szállni Brüsszellel az energiaellátás ügyében. Egy háttérbeszélgetésen világossá tette, hogy az energiapolitikát a nemzeti szuverenitás keretei közé tartozó ügynek tekinti, amellyel kapcsolatban egyre élesedő konfliktusokra számít az EU-ban.
Ezt az álláspontot megerősítette a budapesti kormány szóvivője az FT cikke szerint. A kormányszóvivő arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság rejtve próbál beavatkozni a magyar nemzeti energiapolitikába. Bármilyen brüsszeli próbálkozás az egységes belső energiapiac kialakítására sérti az EU-tagállamok nemzeti szuverenitását.
Beszólnak a Gazpromnak
Hamarosan abba a szakaszába érhet a Gazprom elleni uniós vizsgálat, amikor tájékoztatják az orosz gázimportőrt arról, milyen kifogásokat emel az EU a cég magatartásával szemben - írja a Bruxinfo. Ezzel lehetővé válik, hogy a vállalat elővezesse védekezését. Ha a folyamat nem jár sikerrel, akkor további eljárások következnek, amelyek végén akár éves forgalmának 10 százalékát elérő pénzbüntetést szabhatnak ki a cégre. A Gazprom elleni legfajsúlyosabb európai vád az, hogy visszaélve piaci erőfölényével évtizedeken át az olajárhoz között áron adta a gázt itteni ügyfeleinek, amivel súlyos anyagi kárt okozott nekik. Igaz ugyan, hogy a 2012-ben elindított trösztellenes vizsgálat kezdete óta változtattak az árképzésen, ám az ügy így is komoly anyagi veszteséget okozhat az orosz gázmonopóliumnak.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése