Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei első száma, a Hitelintézeti Szemlét bemutató keddi, jegybanki tájékoztatón elhangzott: a lakosság megtakarításaiban egyre növekvő arányban vannak jelen az állampapírok.
Kékesi Zsuzsa, Kóczián Balázs és Sisak Balázs jegybanki elemzők tanulmánya a lakossági portfólió-átrendezés szerepét vizsgálja az állam finanszírozásában. A tanulmányban közölt folyamatok azt mutatják: az állam lakosság általi finanszírozása folyamatosan emelkedett az utóbbi években, és jelenleg az Európai Unió legfrissebb adatai szerint is magasnak számít a magyar arány. A dolgozat a lakossági megtakarításoknak az állam finanszírozási szerkezetére gyakorolt hatásait elemzi.
A szerzők elmondták: a magyar háztartások pénzügyi vagyonában mintegy 6 százalékos hányadot képviselnek az állampapírok. Kedvezőtlen azonban, hogy a magyar lakosság leginkább a rövid futamidejű állampapírokat részesíti előnyben, ezért a jövőben várhatóan az állam arra törekszik majd, hogy megkedveltesse a lakossággal a hosszabb futamidejű államkötvényeket is.
Biedermann Zsuzsánna és Orosz Ágnes, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársainak tanulmánya eltérő irányú pénzügyi szabályozásokról számol be a 2008-as válságot követően az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. A szerzők rámutatnak: a szabályozásban feltárható alapvető különbségek kihívást jelentenek azon vállalatok számára, amelyek mindkét térségben működnek. Szerintük ki kell emelni azt is, hogy az EU és az Egyesült Államok között zajló rendszeres párbeszédek jó irányba mutatnak, ugyanakkor még nagyon sok területen szükséges, hogy megvalósuljon a piaci résztvevők és a szabályozó hatóságok konszenzusa.
Vona Máté, a Debreceni Egyetem oktatója a diákhitelezésben megfigyelhető nemzetközi trendeket vizsgálta. A szerző az OECD-országok diákhitelezéssel kapcsolatos legfontosabb országos statisztikáit mutatja be, és összehasonlító elemzéssel következtetéseket von le a felsőoktatás-finanszírozási rendszer ösztönzőire vonatkozóan. A dolgozat egyik legfontosabb következtetése, hogy a 20 millió főt meghaladó országokban a GDP 1 százalékát meghaladó többletforrást csak magánfinanszírozás útján lehet bevonni az oktatásba.
Forrás: MTI
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése