Egyhangú szavazással a tanács mind a kilenc tagja 15 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott a monetáris tanács májusi kamatdöntő ülésén - derül ki a szerdán publikált rövidített jegyzőkönyvből.
A tanács szerint a kamatcsökkentésről hozott döntés összhangban van a jegybank korábbi magatartásával és a piaci várakozásokkal, így erősíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát, illetve előretekintve megfelelő mozgásteret biztosít a lazítási ciklus folytatásához.
A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a tanács nem minden tagja, de "túlnyomó többsége" tartotta szükségesnek a korábbi előretekintő üzenet megismétlését, vagyis egyetértett abban, hogy az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja. A monetáris tanács egyik tagja óvatosabb előretekintő üzenet megfogalmazása mellett foglalt állást, amelyet főként az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) közelgő kamatemelésével indokolt.
A monetáris tanács május 26-án az elemzői várakozásoknak megfelelően, 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,65 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Néhány nappal a kamatdöntés előtt a Fitch Ratings a felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította Magyarország államadós-osztályzatainak kilátását az addigi stabilról. Nem sokkal előtte március 20-án a Standard & Poor's - a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban viszonylag szokatlan módon, az addigi és az azóta is érvényes stabil kilátás pozitívra javítása nélkül - egy fokozattal "BB plusz"-ra javította a devizában és a forintban fennálló hosszú lejáratú magyar államadósság besorolását, amely addig két fokozattal gyengébb volt a befektetési ajánlású sáv alapszintjénél, és eggyel alacsonyabb a Moody's és a Fitch Ratings szuverén magyar besorolásánál.
A monetáris tanácsnak a jegyzőkönyvben olvasható megítélése szerint a magyarországi reálgazdasági környezet, bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől és a belső kereslet élénkülése ellenére a külső piacok elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat.
A monetáris tanács elismerte, hogy az áprilisi inflációs adat a márciusi inflációs jelentés előrejelzésénél, illetve a piaci várakozásoknál némileg magasabb volt. A rövid távú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók azonban továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleztek, amihez hozzájárul a tartósan alacsony külpiaci infláció, a visszafogott importált infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, valamint az inflációs várakozások mérséklődése.
A belső kereslet élénkülésével, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet, azonban e folyamatot lassíthatják az alacsony nyersanyagárak másodkörös hatásai, állapította meg a testület. Mint hozzátették, a reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, így az alacsony infláció tartósan fennmaradhat.
Mindent egybevetve a monetáris tanács véleménye szerint a mérsékelt alapfolyamatok továbbra is visszafogott inflációs környezet irányába mutatnak, így az infláció csak az előrejelzési horizont végén emelkedhet 3 százalékos inflációs cél közelébe.
A jegyzőkönyv tanúsága szerint a nemzetközi befektetői hangulat többnyire kedvezőtlenül alakult. A Görögország államadósságának finanszírozásával kapcsolatos feszültségek, az Egyesült Államokból beérkező kedvezőtlen makrogazdasági adatok negatívan hatottak a globális befektetői hangulatra. Az eurozóna deflációjával kapcsolatos kockázatok mérséklődése is hozzájárulhatott a fejlett és feltörekvő piaci hosszú távú hozamok emelkedéséhez. Bár Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány, a tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
A monetáris tanács következő kamatdöntő ülését június 23-án tartja, amelyről július 8-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
A jegyzőkönyvből kiderül, hogy a tanács nem minden tagja, de "túlnyomó többsége" tartotta szükségesnek a korábbi előretekintő üzenet megismétlését, vagyis egyetértett abban, hogy az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja. A monetáris tanács egyik tagja óvatosabb előretekintő üzenet megfogalmazása mellett foglalt állást, amelyet főként az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) közelgő kamatemelésével indokolt.
A monetáris tanács május 26-án az elemzői várakozásoknak megfelelően, 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,65 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Néhány nappal a kamatdöntés előtt a Fitch Ratings a felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította Magyarország államadós-osztályzatainak kilátását az addigi stabilról. Nem sokkal előtte március 20-án a Standard & Poor's - a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban viszonylag szokatlan módon, az addigi és az azóta is érvényes stabil kilátás pozitívra javítása nélkül - egy fokozattal "BB plusz"-ra javította a devizában és a forintban fennálló hosszú lejáratú magyar államadósság besorolását, amely addig két fokozattal gyengébb volt a befektetési ajánlású sáv alapszintjénél, és eggyel alacsonyabb a Moody's és a Fitch Ratings szuverén magyar besorolásánál.
A monetáris tanácsnak a jegyzőkönyvben olvasható megítélése szerint a magyarországi reálgazdasági környezet, bár csökkenő mértékben, de továbbra is dezinflációs hatású marad. Az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől és a belső kereslet élénkülése ellenére a külső piacok elhúzódó kilábalása miatt a kapacitáskihasználtság csak fokozatosan javulhat.
A monetáris tanács elismerte, hogy az áprilisi inflációs adat a márciusi inflációs jelentés előrejelzésénél, illetve a piaci várakozásoknál némileg magasabb volt. A rövid távú kilátásokat megragadó inflációs alapfolyamat mutatók azonban továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jeleztek, amihez hozzájárul a tartósan alacsony külpiaci infláció, a visszafogott importált infláció, a kihasználatlan kapacitások nagysága, valamint az inflációs várakozások mérséklődése.
A belső kereslet élénkülésével, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően a maginfláció fokozatosan emelkedhet, azonban e folyamatot lassíthatják az alacsony nyersanyagárak másodkörös hatásai, állapította meg a testület. Mint hozzátették, a reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, így az alacsony infláció tartósan fennmaradhat.
Mindent egybevetve a monetáris tanács véleménye szerint a mérsékelt alapfolyamatok továbbra is visszafogott inflációs környezet irányába mutatnak, így az infláció csak az előrejelzési horizont végén emelkedhet 3 százalékos inflációs cél közelébe.
A jegyzőkönyv tanúsága szerint a nemzetközi befektetői hangulat többnyire kedvezőtlenül alakult. A Görögország államadósságának finanszírozásával kapcsolatos feszültségek, az Egyesült Államokból beérkező kedvezőtlen makrogazdasági adatok negatívan hatottak a globális befektetői hangulatra. Az eurozóna deflációjával kapcsolatos kockázatok mérséklődése is hozzájárulhatott a fejlett és feltörekvő piaci hosszú távú hozamok emelkedéséhez. Bár Magyarország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány, a tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.
A monetáris tanács következő kamatdöntő ülését június 23-án tartja, amelyről július 8-án 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése