Négy és fél hónapos mélypontjára zuhant a csütörtöki kereskedésben a forint árfolyama az euróval szemben. Az elemzők szerint ennek legfontosabb oka a kedvezőtlen nemzetközi hangulat, az európai kötvénypiac vesszőfutása, de más tényezők is kedvezőtlenül hatnak. Nem használ az MNB új programja sem.
Két belföldi hír is kedvezőtlen hatással lehetett volna a héten a forintárfolyamra, azonban elemzők szerint mégsem e miatt, hanem a kedvezőtlen nemzetközi hangulat hatására zuhant a mai kereskedésben január vége óta nem látott mélypontra a hazai deviza jegyzése az euróval szemben. Bár az MNB kedden bejelentett intézkedéscsomagjával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, azonban annak rövidtávon inkább forint gyengítő hatása lehetett. Londoni elemzők első reakcióként ezt a monetáris lazítás egyik formájaként fogták fel.
Mint korábban írtuk, a Royal Bank of Scotland (RBS) befektetési részlegének elemzői a bejelentést kommentáló értékelésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy jóllehet az eszköz lejáratának kiterjesztése elvben élénkítheti a hitelezést, az intézkedés azonban a legnagyobb hatást valószínűleg a szuverén hitelköltségekre gyakorolja. A ház szerint a döntés ugyanis "kvázi kamatcsökkentéssel, vagy egy kvázi mennyiségi enyhítési programmal ér fel", de a jegybank közvetlen részvétele nélkül. Az RBS elemzői szerint a lépés nettó eredménye várhatóan a monetáris kondíciók lazulása lesz.
A cég szakértői szerint mindemellett az MNB a döntéssel meg is erősítette elkötelezettségét a monetáris enyhítés mellett, mindössze három héttel a kulcsfontosságú júniusi kamatdöntő ülés előtt. Ez a lépés jelzés arra, hogy a monetáris tanács valószínűleg folytatni fogja a kamatcsökkentési ciklust a következő hónapokban is - vélik az elemzők.
Az előrejelzés szerint a kérdés valójában nem az, hogy az MNB folytatja-e az enyhítési ciklust, hanem csak az, hogy a monetáris tanács kitart-e az eddigi 0,15 százalékpontos kamatcsökkentési lépések mellett, vagy lassabb, 0,10 százalékpontos ütemre vált. Az előbbi esetben arra lehetne következtetni, hogy az MNB enyhítési ciklusa - júniusban, júliusban és augusztusban is egy-egy 0,15 százalékpontos lépéssel - az 1,20 százalékos alapkamat eléréséig folytatódik, az ütem lassítása viszont 1,35 százalékos alapkamaton véget érő kamatcsökkentési sorozatot valószínűsítene.
Az RBS szakértői szerint a monetáris tanácsnak nem okozna gondot a gyengébb forint, amely élénkíthetné az inflációt és segítené a növekedést is.
A TD Securities felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai az MNB monetáris eszköztárának átalakításáról szóló keddi döntést kommentálva kifejtették: a lépést nem tartják "alapvetően kedvezőtlennek" a forint szempontjából, tekintettel arra, hogy az MNB célja a forintban denominált állampapírok banki keresletének serkentése, és így végső soron a magyar gazdaság külső sérülékenységének mérséklése.
Ugyanakkor likviditási szempontból a kéthetes jegybanki betét vonzóbb a külföldi befektetők számára, mint a háromhavi lekötés. A kéthetes eszköz igénybevételének tervezett korlátozása a jövőben a forintot az eddiginél "egy kicsit kevésbé vonzóvá teszi" a külföldiek számára a rövid távú pénzek parkoltatására. Az elemzők szerint valószínűleg már kedden is ez a hatás érződött, amikor a forint az MNB-döntés ismertetése után gyengült az euróval szemben.
Nem ez tesz most be az árfolyamnak
Bár kétségtelen, hogy az MNB döntése nem használt rövid távon a kurzusnak, az euróval szembeni keresztárfolyam ezután lőtt ki az addig erős ellenállásként szolgáló 310 forintos szint fölé. Azonban a forint már ezt megelőzően, április közepe óta folyamatosan gyengülő pályán mozgott. Buró Szilárd, az Equilor devizapiaci szakértője felhívta a figyelmet, hogy ebben az időszakban az összes feltörekvő piaci deviza rosszul teljesített, elsősorban a török líra húzta magával lefelé a többit. Törökországban a hét végén választások lesznek, s erre most kiemelten figyelnek a feltörekvő piaci devizákkal foglalkozó befektetők.
Móró Tamás, a Concorde vezető piaci stratégája szerint a forintot érő legerősebb nemzetközi hatás az európai hozamkörnyezet drasztikus változása. A német 10 éves államkötvények hozama 80 bázispont körüli értékben emelkedett tavaszi mélypontjáról míg a hasonló lejáratú magyar papírok hozama alig változott. Így a forinteszközök hozamfelára jelentősen csökkent, s ez érthető módon kevéssé teszi vonzóvá ilyen helyzetben magyar devizát és a forintban denominált eszközöket.
Az MNB bejelentésének ebben a környezetben szerinte az a jelentősége, hogy az emelkedő nemzetközi hozamok mellett a jegybank elkötelezte magát a forinthozamok további leszorításának irányában. A forint árfolyam egyébként ebben az időszakban nem nagyon változott például a zlotyval szemben, tehát együtt gyengültünk a régiós devizákkal.
A külföldiek elfordulása a magyar állampapíroktól egyébként már korábban érzékelhető volt, április közepe óta mintegy 2 milliárd euró külföldi tőke távozott a magyar állampapírokból. Az, hogy ez nem hozott magával masszív hozamemelkedést annak tudható be, hogy a külföldiek által eladott mennyiségekre egyelőre akadtak belföldi vásárlók.
Móró szerint egyébként a közeljövőben is ez lesz a legerősebb forintárfolyamra ható tényező a piacon. Ha nem áll meg az eurózónás államkötvények hozamemelkedése, akkor az továbbra is forintgyengülési hullámokat generálhat. Mindezt annak ellenére, hogy a fundamentumok, a kedvező fizetési mérlegadatok alapján elvileg erősödhetne is a forint. Szerinte egyébként Orbán Viktor eheti, a Napi Gazdaságban megjelent interjúja, amelyben utalt arra, hogy Magyarország monetáris unióhoz történő csatlakozására akár még évtizedekig is várni kell, nem volt piacmozgató hatású. Jelenleg ugyanis a piaci szereplők körében nem volt az euró bevezetésével kapcsolatban pozitív várakozás.
Már egy ideje romlik a hangulat
Azt, hogy romlik a forint megítélése már egy ideje látni lehetett, és nem csak az árfolyamon. A forint április közepéig hatalmasat erősödött az euróhoz képest, a január közepi 320 forint feletti szintről a közös deviza jegyzése április közepére 295 forint közelébe jutott. Ebben a devizahitel konverzió lefutása mellett szerepet játszhatott az is, hogy az év első hónapjaiban az egész európai tőkepiacon elképesztő mértékű hossz bontakozott ki a kockázatos eszközök piacán, köszönhetően az ECB által bejelentett és megkezdett kvantitatív lazítási programmal kapcsolatos piaci várakozásoknak.
Áprilisban például a német ZEW intézet és az Erste Bank közös felmérésében a régióval foglalkozó pénzügyi szakértők nettó 13 százaléka várt további forinterősödést hat hónapos időtávon (azaz ennyivel többen vártak erősödést, mint gyengülést). Ennél magasabb számot utoljára 2011-ben mutatott a felmérés. Mindezt úgy, hogy tavaly novemberben még a szakértők nettó 44 százaléka forintgyengülésre tippelt. A forint nagyon kedvező megítélését, akárcsak 2011 nyár végén, gyengülési hullám követte, így a felmérés ezúttal kontraindikátorként működött. A májusi felmérésben már elillant a jókedv, s a szakértők nettó 5,2 százaléka már ismételten a forintgyengülést tartotta valószínűbbnek.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése