Teljesen új alapokra helyezi a közbeszerzés szabályait a döntően uniós előírások alapján módosuló közbeszerzési törvényjavaslat - mondta keddi parlamenti expozéjában a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hangsúlyozva az átláthatóság és a verseny növelését, a gazdaság élénkítését, a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentősebb bevonását a közpénzek felhasználásába.
Lázár János kifejtette: a legalacsonyabb ár szempontja helyett értékalapú közbeszerzést kívánnak alkalmazni. Csökkentik a pályázók bürokratikus terheit, a referenciaértéket, jelentősen csökkentik az üzleti titok körét, egyszerűsítik a jogorvoslat lehetőségét, és legkésőbb jövőre elektronikussá teszik a közbeszerzés rendszerét, kötelezővé téve az internetes közzétételt az összes pályázó összes dokumentumára vonatkozóan, amelyet a miniszter radikális változásként értékelt az eljárásokban. A kormány tavasszal csak a vitát nyitja meg a változtatásokról - tette hozzá -, annak elfogadását csak ősszel tervezik, és készen állnak az egyeztetésre arról. A miniszter elmondta: a nyilatkozati elv alkalmazásával a pályázóknak a feltételek tejesítéséről elegendő lenne csak nyilatkozniuk, azt hatósági dokumentumokkal csak a nyertesnek kell igazolnia.
Az európai uniós pénzek szabályos elköltése érdekében a közbeszerzések újraszabályozását várja az Európai Bizottság a magyar kormánytól, az új operatív programok elfogadásának is ez volt a feltétele. Az új jogszabályba beépítik az új uniós közbeszerzési irányelveket is.
Az Orbán-kormány egyébként az előző parlamenti ciklus elején már lecserélte az akkori közbeszerzési törvényt, amit többek közt a kis- és közepes vállalatok közbeszerzéseken való indulásának elősegítésével indokolt.
A most lecserélendő törvény lehetőséget ad a nemzeti eljárásrendben áru- és szolgáltatásvásárlásnál 25 millió, építésnél 150 millió forintig az úgynevezett háromajánlatos eljárásokra, amiket nem kell nyilvánosan meghirdetni, elegendő három, tetszőlegesen kiválasztott ajánlattevőnek felhívást küldeni. Az új törvényjavaslat módosításokkal, de megtartaná a háromajánlatos eljárásokat: 18 millió, illetve 100 millió forintig nem változnak a szabályok, míg ezek fölött, 60 millió, illetve 500 millió forintig némi nyilvánosságot biztosítanának ezen eljárásoknak.
Az érték- és minőségalapú közbeszerzésről kifejtette: a beruházások életciklusát, a környezetvédelmi és szociális szempontokat - köztük a fenntartási költséget - , valamint a helyi szempontokat kiemelten kezelik a jövőben, míg a legalacsonyabb ár csak kivételes esetben lehet döntő.
Ismerje meg a közbeszerzéseket, keressen a kiírásokban, legyen a nyertesek között!
A hazai kis- és közepes vállalkozásoknak kedvez, hogy a jövőben a beruházási érték 75 százalékát kell felmutatni referenciaértékként, míg eddig ez a többszöröse volt - mutatott rá. Bevezetnék a szerződések betartására irányuló hatósági ellenőrzés lehetőségét is. A jogorvoslati eljárás is gyorsul a jövőben, fő szabályként továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság jár el, ugyanakkor egyetlen bíróságot jelölnek meg kizárólagos illetékesként.
A miniszter a határidők 20-50 százalékos csökkentéséről is beszámolt, és mérséklik azon közbeszerzések értékhatárát, amelyeknél alkalmazható lesz a háromajánlatos meghívásos eljárás. Mint mondta, jelenleg építési beruházásoknál ez az értékhatár 150 millió forint, míg szolgáltatásoknál 25 millió, most ez 100 és 18 millió forintra mérséklődik.
Egyszerűsített új nemzeti eljárást hoznak létre a szolgáltatások esetében 18 és 60 millió forint között, az építéseknél pedig 100 és 500 millió forint között. Ez szerinte a helyi önkormányzatok számára jelent változást. 60 millió forint fölött uniós közbeszerzési eljárást kell lefolytatni a szolgáltatásoknál, míg az építéseknél 500 millió és 1,5 milliárd forint között nemzeti hirdetményes eljárást, e felett uniós közbeszerzést.
Lázár János rámutatott: az elfogadandó törvényt az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia, miután az ország az uniós csatlakozásával a szuverenitásának egy részét feladta. Szólt arról is, hogy mivel a magyarországi fejlesztések jelentős mértékben köszönhetők az uniós forrásoknak, így a közösség is egyre szigorúbban ellenőrzi azok felhasználását.
Arra is rámutatott: az EU GDP-jének 20 százalékát használják fel közbeszerzések által. A politikus így előrevetítette, hogy a következő hét évben a közösségi irányelv is szigorodni fog, ahogy a források követését végző uniós intézmények is. Beszámolt arról is: a kormány célja a bürokráciacsökkentés az uniós források felhasználása, az adózás, valamint építésügy terén, amelyekre még idén javaslatokat tesznek.
Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka támogatást kért a törvényjavaslathoz, amely összegzése szerint garantálja az átláthatóságot, egyszerűsíti és gyorsítja az eljárásokat, csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit, segíti a kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplését, előmozdítja a szélesebb versenyt. A kormánypárti politikus kitért arra, hogy az indítvány több uniós irányelvet is átültet, amit azért tartott fontosnak, mert a közbeszerzések jelentős hányadához uniós forrásokat használnak fel. Üdvözölte, hogy részletesebben szabályozzák az üzleti titkok körét, rögzítik a kizáró okokat és nagyobb hangsúlyt kap a gondos előkészítés. Értékelése szerint a jogszabály megakadályozza a túlárazást is.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése