Kiüthetik Magyarországot a görögök

A kelet-európai országokra komoly hatást gyakorolhat Görögország esetleges összeomlása - állítja a Világbank elnöke, de hasonlóan vélekednek a Capital Economics elemzői is. Eközben lapértesülések szerint tárgyalások folynak a görög hitelprogram kilenc hónapos meghosszabbításáról.


Nagy hibát követnek el azok a politikusok és szakértők, akik alábecslik egy esetleges görög államcsőd tovagyűrűző hatását - figyelmeztetett Jim Yong Kim, a Világbank elnöke a CNBC-nek adott interjújában. Kim nem hiszi, hogy a tárgyalások résztvevőin kívül bárki tudja, hogy mi folyik a színfalak mögött. Nyilván mindenki igyekszik olyan megoldást találni, amely a legjobban szolgálja az érdekeit.

Így egy dolgot tudhatunk biztosan: az ilyen válságok mindig tartogatnak meglepetéseket. Ezt mondják azok, akik részt vettek ilyenek kezelésében. Sokan azt hiszik, hogy a piacok számolnak Görögország összeomlásával, akár kilépésével az eurózónából, de valójában soha nem lehet pontosan kalkulálni egy ilyen súlyú esemény hatásaival. Ezért a Világbank elnöke annak drukkol, hogy a felek eljussanak valamilyen megoldáshoz, ami jó a görögöknek, jó Európának és közvetve az egész világnak.

Magyarország, Szlovákia, Románia

Kim azt is megemlítette, hogy a Világbank igyekszik előre jelezni a lehetséges tovagyűrűző hatásokat. Egyes országokat például, amelyekkel Kelet-Európában szorosan együttműködnek, közvetlenül megütnének egy katasztrófa hatásai. A londoni Capital Economics elemző cég szakértői konkrétabbak a Világbank első emberénél. Nemrégiben egy feljegyzésükben azt írták, hogy a Magyarországon működő bankok nyugat-európai kapcsolatai ugyan gyengültek az elmúlt években, ám ennek ellenére erősen kitettek egy durva görög végkifejletnek, azaz a Grexitnek. Szlovákia és Románia is megérezné, ha fejre állna a világ Görögországban.

Megnyugtató a magyar összkép

Jó számokat hozott az MNB legutóbbi, májusi stressztesztje, amely a rövid távú, komplex likviditási és pénzügyi piaci zavarok, betétkivonás és árfolyamsokk feltételezett egyidejű bekövetkezésének hatását méri. A modellben a forint 12,5 százalékkal gyengül, a forintkamat pedig 145 bázisponttal nőne két év alatt.

A stresszteszt szerint a feltételezett súlyos negatív külső és belső sokk hatására azonban csak forint likviditás maradt volna, sőt az év nagy részében minimális devizahiány alakult volna ki. A forint pufferek jelentős túlsúlya azonban a korábbiaknál lényegesen kisebb kockázatot jelent a bankrendszer számára a jövőben a forintosítás miatt - véli az MNB. A bankok tőkeigénye pedig a sokkot követő második év végén is csupán maximum 28 milliárd forint lenne - derül ki a modellszámításból.

Levegőhöz juthatnak

Görögország és az országot hitelező eurótagállamok, IMF, illetve Európai Központi Bank (ECB) arról tárgyal, hogy 2016 márciusáig meghosszabbítanák a jelenleg futó EU-IMF hitelprogramot - írja az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva a Wall Street Journal (WSJ). Ezzel megtörhetnék a felek tárgyalásain mostanra kialakult patthelyzetet és elkerülhetnék a görög állam fizetésképtelenné válását.

Az ezzel kapcsolatos javaslatot az informátorok szerint először az európai bürokrácia vetette fel. Ezzel akarták rábírni Athént arra, hogy elfogadják a donorok fájdalmas intézkedéseket tartalmazó javaslatát. A felek azonban továbbra sem jutottak dűlőre egymással, így jelenleg a hosszabbítás lehetősége is a levegőben lóg.

A 2012-ben indult 245 milliárd eurós segélycsomag a februári hosszabbítás után június végéig van érvényben. Ha nem sikerül meghosszabbítani vagy valami mással helyettesíteni, akkor ezt követően a görög kormány nem tudja fizetni a számláit - legalábbis euróban nem. Az államadósság közelíti a GDP 180 százalékát, a gazdaság visszacsusszant a recesszióba - nincs élő magánbefektető, aki ilyen körülmények között vásárolna az ország kötvényeiből.

Mire jó és mire nem

A kilenc hónapos hosszabbítás időt adna arra, hogy a athéni kormány, az eurótagállamok és a Nemzetközi Valutaalap kitalálják hogyan menedzseljék tovább az országot. Ugyanakkor nem ad választ arra, hogy miből finanszíroznák tovább a költségvetés kiadásait március után. A kulcskérdés, hogy miből fizetnék az addig esedékes törlesztőrészleteket. A forrást az 10,9 milliárd euró biztosítaná, amelyet eredetileg a görög bankok tőkehelyzetének javítására szántak, de nem használtak fel.

A szakértők nem fogadták nagy tapssal a hosszabbítás lehetőségét. Attól tartanak, hogy azzal csak eltolják a probléma megoldását. A görög probléma bizonytalanságot hoz az európai piacokra - mondta a CNBC-nek Philippe Waechter, a Natixis Asset Management vagyonkezelő kutatási igazgatója. A múlt héten Ázsiában jártam, és még ott is mindenki Görögországról beszélt. A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan: most kell megoldani, nem várni vele a jövő évig.

Gyors adok-kapok

Az athéni kormány kedden délelőtt elküldött javaslata a hitelezőknek nem tartalmaz olyan új elemeket, amelyek alapján újra lehetne indítani az ország finanszírozását - jelentették ki kedden délután uniós tisztviselők a Reuters tudósítása szerint. Az Európai Bizottság egyik szóvivője ugyan igyekezett hangsúlyozni, hogy ez nem hivatalos vélemény - azaz nem dobták vissza a labdát néhány óra elteltével -, ám az egyik informátor még azt is kijelentette, hogy a görögök hozzáláttak ajánlatuk átdolgozásához. A görög miniszterelnök eközben azt mondta, hogy nem óhajtanak rendkívüli választásokat tartani országában a helyzet tisztázása érdekében.

Megosztás a Google Pluson

0 hozzászólás: