A szokásosnál fél évvel korábbi időpontban, 119 kormánypárti igen szavazattal és az ellenzék 63 elutasító voksával fogadta el a parlament a jövő évi költségvetést, amelyet a kormány az adócsökkentés büdzséjének nevezett.
A törvény alapján az eredményszemléletű hiány a GDP 2 százaléka lesz, az államadósság pedig a GDP 73,3 százalékát teszi majd ki 2016 végén.
Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2016. évi bevételi főösszegét 15 800 milliárd 364,6 millió forintban, kiadási főösszegét 16 561 milliárd 999,1 millió forintban állapította meg.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a zárószavazás előtt közölte: a KT megállapította, hogy a 2016-os egységes költségvetési törvényjavaslat alapján az államadósság 2016 végére várt GDP-arányos mértéke megfelel az alaptörvényben foglalt csökkenési követelménynek. Így a testület megadta hozzájárulását a büdzsé zárószavazásához. Kovács Árpád felszólalásában szorgalmazta ugyanakkor, hogy a jövőben határozzák meg, az egyes tartalékok milyen kockázatok kezelését szolgálják. A felülről nyitott előirányzatok számának mérséklését is felvetette.
Korrigálták a rendvédelmi illetményrendszert
A rendvédelmi életpályamodell bevezetése előtt szükséges változtatásokat tartalmazza a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló jogszabály módosítása, amelyet 141 igen szavazattal, 40 ellenében fogadott el a Ház.
A módosítás azért szükséges, mert a rendvédelmi dolgozók új, átlagosan 50 százalékkal magasabb illetményrendszere csak 2019-től alkalmazható, a korábban elfogadott jogszabály pedig nem tartalmazott átmeneti rendelkezéseket. Emellett szabályozni kell, hogy a szolgálati viszonyt létesítők és az új szolgálati beosztásba helyezettek illetménye nem lehet magasabb, mint az állományban lévőké. Az elfogadott jogszabály szerint teljesítményjuttatás első alkalommal 2017 márciusában fizetendő.
Végre szigorították a pénzügyi szolgáltatók felügyeletét
Az Országgyűlés a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése érdekében - az elmúlt időszak brókerügyei miatt - több ponton szigorította a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályozást. A törvényjavaslat zárószavazását, miután a Ház nem fogadta el a kétharmados passzusokat, két héttel ezelőtt elhalasztották, az azóta átdolgozott előterjesztést most egyszerű többséggel szavazták meg a képviselők.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát a parlament 117 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett hagyta jóvá.
A Ház döntésével az MNB legalább háromévente átfogó vizsgálatot végez majd például a hitelintézeteknél, biztosítóknál, befektetési vállalkozásoknál, árutőzsdei szolgáltatóknál, befektetési alapkezelőknél. A felügyelet a vizsgálat eredményétől függően a korábbinál nagyobb bírságokat is kiszabhat. Lényeges újítás, hogy a helyszíni vizsgálat haladéktalanul is megtartható, továbbá indokolt esetben lezárt területet, épületet, helyiséget is fel lehet nyitni az ott tartózkodók akarata ellenére is.
Egyszerűsített éves beszámolóra válthat a vállalkozások többsége
Az Országgyűlés az új európai számviteli irányelv átvételével több mint kétszeresére emelte az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárát, amivel a magyar vállalkozások döntő többségének (97-98 százalékának) a jövő évtől elegendő lesz ilyen formában beszámolniuk működésükről.
A képviselők 147 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el a nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A változtatások érintik az anyavállalatokat is, akik közül szintén kevesebben kényszerülnek majd összevont (konszolidált) éves beszámolót összeállítani. Módosították az osztalék elszámolásának szabályait is.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése