Veszélyben a kormány presztízsberuházásai?

Megemelte a vagyonértékesítésből remélt bevételeket a kormány, így jövőre az idei 169 milliárd után további 133,7 milliárdot kell(ene) az kormánynak előteremtenie, enélkül elvileg a presztízsberuházások nem folyhatnak. Lesz kivétel is: a Liget Budapest projektre mindenképp jut pénz


Még egyet csavart a kormány a 2016-os költségvetés tervezetén, a költségvetési bizottság csütörtöki ülésén, újabb igaz már aprónak mondható módosításokat vezettek át a végszavazás előtt levő javaslaton.

Mint azt már tegnap megírtuk, a bizottság szerdai döntése nyomán a tervezett százmilliárd forintról 70 milliárd forintra csökken a büdzsé Országvédelmi Alapja, amely a makrogazdasági kockázatok ellensúlyozásra szolgál. A büdzsé javaslata eredetileg is 70 milliárddal számolt, ám a Költségvetési Tanács javaslatára a kormány még a benyújtás előtt száz milliárdra növelte azt. Ám a szerdai ülésen elfogadott módosítókkal, az alap az eredeti 70 milliárdra csökkent - így jut pénz a bankadó-kedvezmény bevezetésre vagy épp Ludovika Campus építésre.

A csütörtöki javaslatokkal viszont kivették az úgynevezett Beruházási alapból a Liget Budapest projekt egy részét a múzeumi fejlesztések 6,3 milliárdját. Az eredeti javaslatot még Lázár János miniszter nyújtotta be - aki ezzel biztosította, hogy a projekten belüli egyes múzeumi beruházások mindenképpen megvalósuljanak. A Lihet Budapest projekt előirányzatán - így az eredeti 19,1 milliárddal szemben 12,8 marad, a fennmaradó 6,3 milliárdot az intézmények közvetlenül kapják meg. A Liget Budapest egy új múzeumi negyed kiépítést jelenti a Városligetben: új múzeumok mellett szó van új fővárosi nagycirkusz építéséről, de ennek része mára a Közlekedési Múzeum felújítása is. A teljes Liget projektet száz milliárd forintra becslik - s eredetileg uniós pénzekből finanszírozta volna azt a kormány.

Így a kormány elérheti, hogy a két kiadási előirányzat már január elsején minden feltétel nélkül megnyíljon - vagyis a beruházások gőzerővel folyhassanak. A Beruházási alapban maradó más beruházások - stadionépítések, vagy épp a Ludovika Campus - elvileg csak akkor kaphatják meg a pénzüket, ha az alapba befolyik a tervezett 133,7 milliárd forint, amit a kormány valamilyen titkos - nem ismertetett vagyonértékesítési bevételből kíván előteremteni. Így - legalábbis a költségvetési törvény szerint - egyetlen tégla sem kerülhetne sem idén, sem jövőre egyetlen stadionba.

Az idei költségvetés 169 milliárd ilyen rendkívüli vagyonértékesítési bevétellel számol, míg a 2016-os előirányzatot felemelték az eredeti 115 milliárd forintról 133,7 milliárd forintra. Mind az idei, mind a jövő évi tervezett vagyonértékesítést szimpla bevételi kockázatként értékelte az Költségvetési Felelősségi Intézet elemzése, valamint az ellenzéki elhajlásokkal is csak szőrmentén bírálható Költségvetési Tanács (KT) is. Ennek ellenére a KT nem vette a bátorságot arra, hogy a kormány felszólítsa a vagyonértékesítési bevétel törlésére - így vélhetően a végszavazás előtt is zöld utat kap a testülettől a 2016-os költségvetés.

A javaslatokat a költségvetési bizottság megszavazta, így a költségvetési törvény e módosításokkal kerülhet a plenáris ülés elé - amelynek végleges elfogadása várhatóan a jövő hét elején lesz. A végleges javaslat szerint az államháztartás bevétele 15 800,3 milliárd forint, a kiadása 16 561,9 milliárd lesz, a hiány pedig 761,6 milliárdra rúghat.

Megosztás a Google Pluson

0 hozzászólás: