Az európai vállalatok egyre rosszabbul teljesítenek az Intrum Justitia követeléskezelő cég felmérése szerint, amit mutat az is, hogy az idén a teljes leírt tartozásállomány értéke jóval 350 milliárd euró felett alakult, s így az egy év alatt lebonyolított összes üzleti tranzakció 3 százalékát kellett leírni késedelmes vagy nem teljesített fizetés miatt.
MTI - Majorosi Gyöngyvér, az Intrum Justitia értékesítési vezetője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: a közel 10 000 vállalkozásra kiterjedő felmérésük szerint a különböző ágazatokban a leírási veszteség és a késedelmes fizetés eltérő, azonban a trend a szektorok többségében mégis negatív. Relatív és abszolút értékben is a média, az építőipar és a szolgáltatói szektor a legrosszabbul fizető ágazat - tette hozzá.
A felmérés írásos formában történt, több mint 9800 vállalat vett részt benne. A felmérést 2013 januárjától márciusáig végezték el 29 európai országban párhuzamosan, valamint Törökországban és Oroszországban.
Az értékesítési vezető elmondta: a felmérésből egyértelműen látszik, hogy tavaly az egészségügy esetében emelkedett a legmeredekebben a veszteségként leírandó követelésállomány aránya, ami mára elérte a 3,5 százalékot. Ugyanakkor a hosszú távú javulás jeleit is lehet már látni - mutatott rá.
Kiemelte: az építőipar, a média és az oktatási szektor az átlagnál magasabb veszteséget volt kénytelen leírni, a közüzemi szolgáltató, a szállítás és a gyártó ágazat azonban a 3 százalékos átlagnál jobban teljesített. Igazolva az utóbbi évek trendjét, a szolgáltatói szektort sújtja abszolút értékben leginkább a késve fizetés és az ebből adódó leírási veszteség, amelynek aránya 4,5 százalék körüli.
Majorosi Gyöngyvér hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozások szempontjából mérföldkő a nemrég Magyarországon is bevezetett európai uniós jogszabály, amely a lánctartozások visszaszorítására jött létre. A rendelkezés amellett, hogy 60 napban maximálja a fizetési határidőket, számlánként 40 eurós behajtási költségátalányt vezet be. A 2013. július 1-jétől hatályos új jogszabályi rendelkezések alapján a határidő lejárta után a gazdálkodó szervezeteket megillető emelt késedelmi kamat mértéke 7 százalékról 8 százalékra nőtt.
Kiemelte: a 40 eurót a késedelembe esés napján érvényes MNB árfolyamon kell átváltani forintra. Minden szerződésre, szolgáltatástípusra érvényes a rendelkezés és a költségátalányt számlánként kell érteni és teljesíteni. A megfizetéséről az adósnak - erre irányuló felszólítás nélkül - kell intézkednie, de nem kell róla számlát kiállítania. A hitelezőnek ezt érvényesítenie kell, ugyanúgy, mint az egyéb követeléseit, az átalánynak nincs áfa vonzata - ismertette a szakember.