Évente 3,4 milliárd dollár (mintegy 750 milliárd forint) veszteséget okoz a palesztin gazdaságnak, hogy Izrael korlátozásokat tart érvényben a Ciszjordánia hatvanegy százalékát jelentő úgynevezett "c" zónában - áll a Világbank kedden nyilvánosságra hozott jelentésében.
A Háárec című izraeli lap internetes portálján közölt cikk szerint ez a kár nagyjából a 2011-es palesztin éves bruttó termék, a GDP harmadának felelt meg. A palesztin gazdaság jövőjét elemző tanulmány szerint, ha Izrael lehetővé tenné egész Ciszjordániában a szabad közlekedést, fejlesztést és építkezést, valamint ha rendelkezésre állna a szükséges víz, a mezőgazdasági és a kereskedelmi források, akkor potenciálisan ilyen mértékben növekedhetne a gazdaság.
Izrael biztonsági megfontolásokból vezette be a megszorításokat, de "a palesztin fellendülés kulcsa továbbra is a korlátozások megszüntetésében rejlik, az izraeli biztonsági elvárások figyelembe vételével"- szögezi le a jelentés. A "c" zóna jelenlegi irányítása gyakorlatilag megakadályozza a palesztinokat az ottani befektetésekben - állítja a tanulmány.
A Világbank szakértői szerint a mezőgazdaság nyújthatja az egyik jelentős növekedési lehetőséget a palesztin magángazdaság számára, de a mezőgazdák vízhiánnyal küzdenek. Ha megkapnák a szükséges vizet, akkor a 2011-es GDP 7 százalékával, 704 millió dollárral növelhetnék bevételeiket.
Ha kiaknázhatnák a Holt-tenger ásványi kincseit, a káliumot és a brómot, akkor újabb 9 százalékkal, 918 millió dollárral növelhetnék évente gazdaságukat, és ha a tengerparton az izraeliekhez hasonló üdülőközpontokat építhetnének, akkor az idegenforgalomból 126 millió dollárral termelhetnének többet.
A palesztinok döntő többsége Ciszjordánia "a" és "b" területén él, az izraeli katonai és civil ellenőrzés alatt álló "c" zónában mindössze a palesztin lakosság 6,6 százaléka lakik.
A palesztin gazdaság növekedése lelassult és erősen függ az egyre csökkenő mértékű nemzetközi adományoktól. A GDP 2008-tól 2011-ig évi 9, 2011-ben viszont csak 5,9 százalékkal emelkedett, 2013 első felében pedig mindössze 1,9 százalékkal nőtt, miközben Ciszjordániában 0,1 százalékos csökkenést mértek.
A jelentés szerint 2012-ben a külföldi támogatások kevesebb mint a felére csökkentek. Ha az izraeli megszorítások eltörlésével a kívánatos mértékben nőhetne a gazdaság, akkor emelkednének a Palesztin Hatóság adóbevételei és az kevésbé lenne rászorulva a nemzetközi segélyezésre.
A Háárec című izraeli lap internetes portálján közölt cikk szerint ez a kár nagyjából a 2011-es palesztin éves bruttó termék, a GDP harmadának felelt meg. A palesztin gazdaság jövőjét elemző tanulmány szerint, ha Izrael lehetővé tenné egész Ciszjordániában a szabad közlekedést, fejlesztést és építkezést, valamint ha rendelkezésre állna a szükséges víz, a mezőgazdasági és a kereskedelmi források, akkor potenciálisan ilyen mértékben növekedhetne a gazdaság.
Izrael biztonsági megfontolásokból vezette be a megszorításokat, de "a palesztin fellendülés kulcsa továbbra is a korlátozások megszüntetésében rejlik, az izraeli biztonsági elvárások figyelembe vételével"- szögezi le a jelentés. A "c" zóna jelenlegi irányítása gyakorlatilag megakadályozza a palesztinokat az ottani befektetésekben - állítja a tanulmány.
A Világbank szakértői szerint a mezőgazdaság nyújthatja az egyik jelentős növekedési lehetőséget a palesztin magángazdaság számára, de a mezőgazdák vízhiánnyal küzdenek. Ha megkapnák a szükséges vizet, akkor a 2011-es GDP 7 százalékával, 704 millió dollárral növelhetnék bevételeiket.
Ha kiaknázhatnák a Holt-tenger ásványi kincseit, a káliumot és a brómot, akkor újabb 9 százalékkal, 918 millió dollárral növelhetnék évente gazdaságukat, és ha a tengerparton az izraeliekhez hasonló üdülőközpontokat építhetnének, akkor az idegenforgalomból 126 millió dollárral termelhetnének többet.
A palesztinok döntő többsége Ciszjordánia "a" és "b" területén él, az izraeli katonai és civil ellenőrzés alatt álló "c" zónában mindössze a palesztin lakosság 6,6 százaléka lakik.
A palesztin gazdaság növekedése lelassult és erősen függ az egyre csökkenő mértékű nemzetközi adományoktól. A GDP 2008-tól 2011-ig évi 9, 2011-ben viszont csak 5,9 százalékkal emelkedett, 2013 első felében pedig mindössze 1,9 százalékkal nőtt, miközben Ciszjordániában 0,1 százalékos csökkenést mértek.
A jelentés szerint 2012-ben a külföldi támogatások kevesebb mint a felére csökkentek. Ha az izraeli megszorítások eltörlésével a kívánatos mértékben nőhetne a gazdaság, akkor emelkednének a Palesztin Hatóság adóbevételei és az kevésbé lenne rászorulva a nemzetközi segélyezésre.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése