A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) integrálása a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) hatékonyabbá teszi az MNB gazdaságszabályozó szerepét - közölte Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu gazdasági hírportál csütörtöki budapesti konferenciáján.
MTI - Palotai Dániel kiemelte: a jelenlegi alacsony inflációs környezetben az MNB-nek lehetősége van arra, hogy rugalmasan értelmezze törvényi mandátumát, és a növekedési szempontok is hangsúlyt kapjanak a monetáris politika vitelében. Az MNB és a PSZÁF összevonása is segíti ebben a jegybankot, és hatékonyabbá teszi annak gazdaságszabályozó szerepét.
Az ügyvezető igazgató szólt arról is, hogy az ország válság előtti egyensúlytalanságából adódó sérülékenysége számottevően csökkent; kedvező, hogy a folyó fizetési mérleg többlete, a külső egyensúlyi szufficit a jövőben még tovább emelkedhet. Egyúttal az ország kockázati megítélése javult, a kockázati felárak csökkentek - fűzte hozzá a szakember.
Palotai Dániel elmondta: ez év október elsejétől a pénzügyi felügyelet jegybankba integrálásával erősödött az MNB szerepe a pénzügyi stabilitás megőrzésében.
A jegybanki alapkamat jövőbeli alakulásáról az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott: a monetáris tanács a legutóbbi kamatdöntéskor úgy látta, némi mozgástér van további monetáris lazításra, amit mindenképpen indokolnak a reálgazdasági és inflációs szempontok; a további vágásnak korlátot szabhat a kockázati megítélés és a külső környezet drasztikus változása.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője hangsúlyozta: az elmúlt időszakban rendkívül szerencsés helyzetben volt a monetáris tanács, mert minden tényező afelé mutatott, hogy van tér kamatcsökkentésre, 2014-ben ugyanakkor minden olyan tényező, amely eddig támogatta a kamatcsökkentést, valószínűleg gyengülni fog. Minél alacsonyabban van az alapkamat, annál nagyobb a veszélye annak, hogy "túllövünk a célon", bár nehéz megmondani, hol az egyensúlyi szint - tette hozzá.
"Nincs kamatcél, olyan cél sincs, hogy addig vágjuk, amíg jön a fal" - reagált Palotai Dániel a felvetésre.
A pódiumbeszélgetésen szóba került az is, hogy megszületett a megállapodás az amerikai államadósság-plafon megemeléséről és az ideiglenes költségvetésről.
Trippon Mariann szerint a megegyezéssel nő az esélye annak, hogy decemberben nem születik döntés a Fed eszközvásárlási programjának lassításáról. 2014-ben ez lesz a fő téma, ez mozgathatja leginkább a piacokat és hatással lehet a feltörekvő piacok megítélésére is - vélekedett.
A szakértő szerint a feltörekvő piacoknak arra kell felkészülniük, hogy csökken és volatilisabbá válik a tőkebeáramlás, és a befektetők differenciáltabban fogják kezelni az országokat. Bár a közép-kelet-európai régió relatíve jól jött ki az elmúlt hónapok eladási hullámából, ez változhat, Magyarország ráadásul régiós összehasonlításban sok szempontból a sérülékenyebb országok között van.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója is egyetértett azzal, hogy a most született átmeneti megoldás miatt nem valószínű, hogy a Fed idén lassítja az eszközvásárlási programot.
Palotai Dániel jelezte: az MNB azzal számol, hogy 2014 márciusáig nem lesz változás a Fed politikájában az eszközvásárlási program tekintetében; az új Fed-elnök, Janet Yellen pedig folytonosságot képvisel Ben Bernanke után.
Palotai Dániel egy felvetés kapcsán megjegyezte: a magyar jegybank devizatartalékai a bruttó hazai termékhez mérten kiemelkedően magasak, így ennek tartása is jelentős költségekkel jár.
A Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója kiemelte: jelentős szemléletváltás figyelhető meg az MNB mostani és korábbi vezetése, monetáris tanácsának felfogása között. Míg a korábbi monetáris vezetés az inflációs cél elérését tekintette elsődlegesen fontosnak, ehhez viszonyítva alakította az alapkamatot, a monetáris tanács most azt tartja szem előtt, hogy csökkentse az irányadó kamatot a növekedés érdekében.
MTI - Palotai Dániel kiemelte: a jelenlegi alacsony inflációs környezetben az MNB-nek lehetősége van arra, hogy rugalmasan értelmezze törvényi mandátumát, és a növekedési szempontok is hangsúlyt kapjanak a monetáris politika vitelében. Az MNB és a PSZÁF összevonása is segíti ebben a jegybankot, és hatékonyabbá teszi annak gazdaságszabályozó szerepét.
Az ügyvezető igazgató szólt arról is, hogy az ország válság előtti egyensúlytalanságából adódó sérülékenysége számottevően csökkent; kedvező, hogy a folyó fizetési mérleg többlete, a külső egyensúlyi szufficit a jövőben még tovább emelkedhet. Egyúttal az ország kockázati megítélése javult, a kockázati felárak csökkentek - fűzte hozzá a szakember.
Palotai Dániel elmondta: ez év október elsejétől a pénzügyi felügyelet jegybankba integrálásával erősödött az MNB szerepe a pénzügyi stabilitás megőrzésében.
A jegybanki alapkamat jövőbeli alakulásáról az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott: a monetáris tanács a legutóbbi kamatdöntéskor úgy látta, némi mozgástér van további monetáris lazításra, amit mindenképpen indokolnak a reálgazdasági és inflációs szempontok; a további vágásnak korlátot szabhat a kockázati megítélés és a külső környezet drasztikus változása.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője hangsúlyozta: az elmúlt időszakban rendkívül szerencsés helyzetben volt a monetáris tanács, mert minden tényező afelé mutatott, hogy van tér kamatcsökkentésre, 2014-ben ugyanakkor minden olyan tényező, amely eddig támogatta a kamatcsökkentést, valószínűleg gyengülni fog. Minél alacsonyabban van az alapkamat, annál nagyobb a veszélye annak, hogy "túllövünk a célon", bár nehéz megmondani, hol az egyensúlyi szint - tette hozzá.
"Nincs kamatcél, olyan cél sincs, hogy addig vágjuk, amíg jön a fal" - reagált Palotai Dániel a felvetésre.
A pódiumbeszélgetésen szóba került az is, hogy megszületett a megállapodás az amerikai államadósság-plafon megemeléséről és az ideiglenes költségvetésről.
Trippon Mariann szerint a megegyezéssel nő az esélye annak, hogy decemberben nem születik döntés a Fed eszközvásárlási programjának lassításáról. 2014-ben ez lesz a fő téma, ez mozgathatja leginkább a piacokat és hatással lehet a feltörekvő piacok megítélésére is - vélekedett.
A szakértő szerint a feltörekvő piacoknak arra kell felkészülniük, hogy csökken és volatilisabbá válik a tőkebeáramlás, és a befektetők differenciáltabban fogják kezelni az országokat. Bár a közép-kelet-európai régió relatíve jól jött ki az elmúlt hónapok eladási hullámából, ez változhat, Magyarország ráadásul régiós összehasonlításban sok szempontból a sérülékenyebb országok között van.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója is egyetértett azzal, hogy a most született átmeneti megoldás miatt nem valószínű, hogy a Fed idén lassítja az eszközvásárlási programot.
Palotai Dániel jelezte: az MNB azzal számol, hogy 2014 márciusáig nem lesz változás a Fed politikájában az eszközvásárlási program tekintetében; az új Fed-elnök, Janet Yellen pedig folytonosságot képvisel Ben Bernanke után.
Palotai Dániel egy felvetés kapcsán megjegyezte: a magyar jegybank devizatartalékai a bruttó hazai termékhez mérten kiemelkedően magasak, így ennek tartása is jelentős költségekkel jár.
A Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója kiemelte: jelentős szemléletváltás figyelhető meg az MNB mostani és korábbi vezetése, monetáris tanácsának felfogása között. Míg a korábbi monetáris vezetés az inflációs cél elérését tekintette elsődlegesen fontosnak, ehhez viszonyítva alakította az alapkamatot, a monetáris tanács most azt tartja szem előtt, hogy csökkentse az irányadó kamatot a növekedés érdekében.
