Horvátország kész lett volna már pénteken Vilniusban aláírni a horvát-magyar-ukrán "gázkorridor" megépítéséről szóló szándéknyilatkozatot, de Magyarország nem akarta ezt - mondta Zoran Milanovic horvát kormányfő pénteken a litván fővárosban.
A magyar és a horvát miniszterelnök, valamint az ukrán államfő az Európai Unió keleti partnerség programjának csúcstalálkozóján vesz részt Vilniusban.
"Ami Horvátországot illeti, bárhol alá lehetne írni (az együttműködési megállapodást). Nekem úgy tűnik, ezúttal Magyarország nem akarta ezt itt megtenni, inkább Brüsszelben" - idézte a Hina horvát hírügynökség a horvát kormányfőt. "Legutóbb, Brüsszelben Ukrajna nem képviseltette magát megfelelő (magas) szinten. Horvátország a legrugalmasabb" ebben a kérdésben - mondta Zoran Milanovic horvát újságíróknak Vilniusban.
A megállapodás értelmében gázvezetéket építenének a horvátországi Krk-szigetre tervezett cseppfolyósföldgáz-termináltól Magyarországon át az ukrajnai földgáztározókig; ezzel a három ország bekapcsolódna az azeri gázt szállító balkáni Adria gázvezeték (Trans Adriatic Pipeline, TAP) projektbe. A projektben hét energiaipari konszern vesz részt: a SOCAR azeri állami olajtársaság, a brit BP, a norvég Statoil (20-20 százalék), a belga Fluxys (16 százalék), a francia Total (10 százalék), a német E.ON (9 százalék) és a svájci Axpo (5 százalék).
A TAP gázvezeték évi 10 milliárd köbméter azeri gázt szállít majd az EU törökországi határától Görögországon, Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba. Megépítése az Európai Bizottság egyik kiemelt energiaügyi projektje.
A Bloomberg hírügynökség október végén idézte Josko Klisovic horvát külügyminiszter-helyettest, aki szerint az új terminál és a gázkorridor a beszerzési források diverzifikálása révén növeli a régió energiaellátási biztonságát. A tisztségviselő azt mondta, a három ország miniszterelnöke "hamarosan" kézjegyével látja el a gázkorridor megépítéséről szóló együttműködési megállapodást.
