Több mint két és félszer nagyobb eséllyel halasztja el egy posztszocialista országban élő ember az első gyermek megszületését, mint egy hasonló életkörülmények között élő nyugat-európai - hangzott el a KSH Népességtudományi Intézetének konferenciáján.
A gyermekvállalási szándékok megvalósításának sikertelensége főképp nem szándékolt, alkalmazkodási okokra vezethető vissza a poszt-szocialista országokban, amelyek közül kiemelkedő a kiszámíthatatlan környezet. Eközben az értékválasztásnál - az általános közvéleménnyel ellentétben - nem volt nagy változás az elmúlt 25 évben Magyarországon.
Mi van az alacsony termékenység mögött?
A 2011-es adatok szerint Magyarországon a legalacsonyabb a termékenységi ráta (1,23), amely arányszám egy hipotetikus gyermekszámot jelent egy nőre vetítve. Az ideális arány Magyarország esetén 2,1 lenne. Jellemző tendencia, hogy nem csak kevesebb gyermek születik, de az első gyermek megszületése is egyre későbbi életkorra tolódik.
Az alacsony termékenységi aránynak két fő oka lehet: lehetnek tudatosak (halasztók) és nem tudatosak, nem vártak (alkalmazkodásiak). A második csoport, azaz az alkalmazkodási okok feltérképezésére a statisztikusok elemezték a gyermekvállalási szándékok megvalósulását. Megvizsgálták, hogy azok, akik azt mondták, 3 éven belül szeretnének gyereket, azok esetén ez megvalósult-e. Azt találták, hogy míg Franciaországban a megvalósulási arány 57 százalék, Németországban 53 százalék, Magyarországon 41 százalék, Bulgáriában 30 százalék, Grúziában 33 százalék.
Az okok sokfélék lehetnek - mondta Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója a konferencián. Lehetnek biológiaiak, érzelmiek, statisztikai mérési hibák (szándékot nehéz mérni), életpálya változásából fakadók, makrotársadalmiak.
Arra is kíváncsiak voltak a kutatók, hogy van-e különbség a gyermekvállalási szándék megvalósulásában Európa keleti és nyugati fele között. Az egyes tényezőket egy modellbe rakva azt az eredményt kapták, hogy a posztszocialista országokban élők 2,5-szer nagyobb eséllyel halasztják el a gyermekvállalást nyugat-európai társaikhoz képest.
A sikertelenség fő oka valószínűleg nem egyszerűen anyagi, azaz a különbség nem magyarázható egyszerűen azzal, hogy a gyermek vállalása drágább például Magyarországon. Sokkal inkább köthető a környezet kiszámíthatatlansághoz - mondta Spéder. Itt egyrészt a gazdasági környezet, a munkaerőpiac, vállalati szektor változásai, de az intézményi rendszer kiszámíthatatlansága is szerepet kap. A kutató szerint akkor születhet több gyermek, ha a kiszámíthatóság nő, illetve ha a változás üteméhez hozzászokunk. Nem csak az fontos ugyanakkor, hogy a szándékolt gyermekek megszülessenek, hanem, hogy a gyermekvállalási szándékok se essenek vissza egy alkalmazkodási folyamat eredményeként.
Nem látszik, hogy "elnyugatiasodott" volna az értékrend
Az értékválasztásaink egyelőre nem mutatnak erre utaló jeleket. A magyarok háromnegyede továbbra is úgy gondolja, hogy nem lehet boldog az ember gyermek nélkül. Bár a gyermektelenség, mint sikeres és boldog élet elfogadottsága valamivel nőtt.
Az elmúlt 25 évben nem volt az értékválasztásban nagy változás. Az Üres az élete annak, akinek nincs gyereke állítással 65 százalék továbbra is egyetért, míg ez az arány 25 éve 82 százalék volt. Azok aránya, akik ezzel egyáltalán nem értenek egyet, viszont nem változott.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése