A kormány módosítana az idei költségvetési törvényen: a javaslat a központi költségvetés kiadási főösszegét 61 milliárd forinttal, bevételi főösszegét 46 milliárd forinttal, így pénzforgalmi hiányát 15 milliárd forinttal növelné. A Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint a magasabb kiadásokkal is teljesíthető az idénre tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos hiány.
A KT kedden honlapján közölte, hogy a tervezetbe foglalt összegszerű változtatások 15 milliárd forinttal növelik a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát és mintegy 50 milliárd forinttal (a GDP 0,15 százaléka) az uniós módszertan szerinti deficitet. Mindez megnehezíti ugyan az államháztartás egészére célként kitűzött ESA egyenleg (2,4 százalék) teljesítését, a tanács megítélése szerint azonban az teljesíthető az első negyedévi adatok alapján, ha a makrogazdasági pálya az év egészében stabil marad, a bevételek a vártnak megfelelően alakulnak, és a kormány – különösen a külső feltételek esetlegesen kedvezőtlen alakulására tekintettel - a továbbiakban is feszes kontrollt gyakorol a kiadások felett.
A célul kitűzött hiány elérését segíti, hogy rendelkezésre áll az Országvédelmi Alap (a GDP 0,1 százaléka, 30 milliárd forint) a költségvetési folyamatok korrekciójára - jegyzik meg.
Az indoklásban a tanács a kedvező makrogazdasági és államháztartási folyamatok mellett is felhívta a figyelmet a teljesítést veszélyeztető körülményekre, így az EU gazdasági teljesítménye mérsékelt növekedésére, a geopolitikai feszültségek nem kizárható begyűrűzésének, illetve az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak hatásaira.
A tervezet a 2015-ös központi költségvetésben 15 milliárd forint fedezetet teremt az államnak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együttműködve 15 százalékos kisebbségi tulajdoni részesedés szerzéséhez az Erste Bank magyar leánybankjában. Előirányzatot hoz létre az adósság konszolidációkban részt nem vett települések 2015-ös támogatására egyrészt a fejezeti tartalékon erre a célra rendelkezésre álló forrás átcsoportosításával, másrészt 3,7 milliárd forint többlet forrás biztosításával.
A tervezet javasolja megteremteni a fedezetet Magyarország kurdisztáni katonai szerepvállalásához a Magyar Honvédség költségvetésének megemelésével 10 milliárd forint értékben, továbbá forrást teremt a Liget Budapest projekt 2015. évi üteméhez, a megváltozott munkaképességű személyek munkához segítését szolgáló előirányzat megemeléséhez, a kiemelt közúti beruházások gyorsításához és a kéményseprő-ipari ellátás folyamatos biztosításához, összesen 28 milliárd forint értékben.
A pénzforgalmi kiadásokat nem növelő módon tartalmaz javaslatot a tervezet a fővárosi közösségi közlekedés pénzügyi helyzetének hosszú távú stabilizálása érdekében a BKV Zrt. korábbi időszakokról felhalmozódott 52 milliárd forint összegű adósságának állam általi átvállalására. A vállalat 2012-ben mögöttes állami készfizető kezességgel megújított hiteleinek véglejárata 2015-ben esedékes, ezért szükségessé vált az adósságállomány további kezeléséről intézkedni. Mivel az adósságátvállalás a központi költségvetés adósságának terhére történik, ezért az nem érinti a folyó költségvetést.
A kiadások növelése mellett a tervezet a pénzforgalmi kamatbevételek előirányzatát 41,5 milliárd forintban megemeli. Ezeken túl egyebek között eljárási, jogalkalmazást segítő módszertani, valamint technikai természetű rendelkezéseket tartalmaz a pedagógusok minősítési eljárása eredményeként járó bértöbblet kiszámításához, a nevelő oktató munkát közvetlenül segítők utáni támogatás kiszámításához.
Megjegyzik, hogy a tervezetben javasolt változtatások különböző mértékben érintik a pénzforgalmi egyenleget, az uniós módszertan szerinti deficitet és az államadósságot, a pénzforgalmi hiány - figyelembe véve, hogy a BKV-tól tervezett adósságátvállalás nem jelent költségvetési kiadást - 15 milliárd forinttal emelkedne. Az uniós módszertan szerinti ESA-deficit azonban nagyobb mértékben, 52 milliárd forinttal nőne. Két tétel miatt tér el az ESA-egyenleg változása a pénzforgalomtól. Egyrészt a BKV-tól történő adósságátvállalás növeli az uniós módszertan szerinti hiányt, mert a BKV az ESA módszertan szerint kormányzati szektoron kívüli vállalat, az Erste Bankban történő részesedésszerzés az uniós módszertan szerint nem minősül kiadásnak, tehát nem érinti a hiányt. Összességében az ESA-hiány a GDP 0,15 százalékával emelkedhet a tervezett változások hatására.
Az államadósság a pénzforgalmi hiány változása és az adósságátvállalás összegével emelkedne, mintegy 67 milliárd forinttal, azaz a GDP 0,2 százalékával. A tanács szerint a most benyújtott intézkedések 0,2 százalékpontos mértékű adósság növekedést eredményező hatása mellett is teljesülhet az alaptörvényben előírt GDP-arányos államadósság csökkentési követelmény. Az adósság alakulását tekintve kedvező a bevételek első háromhavi dinamikus emelkedése, különös tekintettel az áfa alakulására, valamint a nominális GDP várható dinamikájára.
A kamatbevételek előirányzatának emelését a KT megalapozottnak tartja.
Forrás: MTI
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése