A bruttó hazai termék 2015 I. negyedévében 3,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a részletes adatokat ismertette a KSH. Az előzetes adat még 3,4 százalékos növekedésről szólt. A feldolgozóipar az autógyártás és a szolgáltatások teljesítménye jelentősen bővült, a beruházások viszont durván visszaestek.
2015 I. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez képest 3,3, az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal nőtt. A bruttó hazai termék 2015. I. negyedévi, 3,5 százalékos bővüléséhez az ipar 1,8, az építőipar 0,2, a szolgáltatások 1,3 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,3 százalékponttal csökkentette a GDP változását.
Termelési oldaldalon az ipar hozzáadott értéke 7,7, ezen belül a feldolgozóiparé 8,0 százalékkal nagyobb lett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzákapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek növekedése is számottevő volt. (Az ipar nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások nem csak ipari, hanem egyéb más, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak.)
Az építőipar teljesítménye 9,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt bővült. A mezőgazdaság teljesítménye 12 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,3 százalékkal bővült. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,5 százalékkal emelkedett, ezen belül mindkét nemzetgazdasági ág növekedése jelentős. A szállítás, raktározás ág teljesítménye 2,1 százalékkal nőtt. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 2,6 százalékkal növekedett.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,3 százalékkal csökkent, ezt egyrészt a háztartások hitelállományának mérséklődése okozta - ami elsősorban a devizahitelek forintosításának és elszámolásának következménye -, másrészt a szerződésszámok szerény mértékű növekedése nem tudta ellensúlyozni a biztosítástechnikai tartalékok emelkedését, így a biztosítási tevékenység teljesítménye is csökkent. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 3,8 százalékkal bővült, ezen belül a tudományos kutatás és fejlesztés növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,0 százalékkal nőtt.
Felhasználási oldalt elemezve kiderül, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül az élelmiszerek, a közlekedés, a szabadidő és kultúra, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás és a lakásszolgáltatások esetében emelkedett a volumen. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében csökkenést mértünk. A külföldiek magyarországi fogyasztása nagyobb arányban nőtt, mint a magyarok külföldi fogyasztása. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,8 százalékkal növekedett, a közösségi fogyasztásé 5,4 százalékkal csökkent. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,5 százalékkal bővült.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,7 százalékkal alacsonyabb lett. Mind a gép- és berendezésberuházások volumene, mind az építési beruházásoké csökkent, utóbbi erőteljesebben. A nemzetgazdasági ágak többségében a beruházási teljesítmény kisebb lett. A nagyobb súlyúak közül egyedül a feldolgozóipar beruházási teljesítménye nem csökkent, lényegében stagnált. A bruttó felhalmozás 2,9 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbi szinthez képest. A belföldi felhasználás az I. negyedévben összességében 0,6 százalékkal nőtt.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában - folyó áron - 762 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 10, az import 7,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 9,8, a behozatal 8,4 százalékkal bővült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13, az importja 4,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó hazai termék 2015. I. negyedévi, 3,5 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 1,1 százalékponttal járult hozzá, a bruttó felhalmozás viszont 0,5 százalékponttal visszafogta azt. A külkereskedelmi forgalom 3,0 százalékponttal erősítette a GDP növekedését.
2015 I. negyedévében az előző negyedévhez képest:a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt. (Az előző negyedévivel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.) A termelési oldalon a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,2, az iparé 2,2, az építőiparé 7,8 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságé viszont 14,9 százalékkal csökkent. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztási kiadása és a kormányzattól származó természetbeni juttatások egyaránt 0,7 százalékkal nőttek. A közösségi fogyasztás 2,3 százalékkal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,7 százalékkal emelkedett. Az export 2,7, az import 1,9 százalékkal nőtt.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése