Csalódást okozhatott a befektetőknek Mario Draghi, az ECB elnöke, aki a bank mai kamatdöntését követő sajtótájékoztatóján nem állt elő újdonsággal a lényegében stagnáló európai gazdaság élénkítésével kapcsolatban.
Az Európai Központi Bank (ECB) 0,05 százalékon hagyta alapkamatát és mínusz 0,02 százalékon betéti kamatát (azaz a kereskedelmi bankoknak kell fizetniük, ha betétben akarják tartani pénzüket). Előzőleg a Bank of England szintén nem változtatott 0,5 százalékon álló alapkamatán, mert tart a deflációtól és a világgazdaság további lassulásától.
Mario Draghitól, az ECB elnökétől előzetesen azt várta a piac, hogy sajtótájékoztatóján beszél az európai jegybank tervezett monetáris enyhítési lépéseiről, a geopolitikai feszültségekről és az európai gazdaság állapotáról. Legalábbis ezt remélték az elemzők, akik szívesen látnának már valamit, ami kimozdíthatja az eurózónát a stagnálásból.
Tegyenek már valamit!
Az elmúlt hetekben egymás követték a kiábrándító gazdasági adatok, ezért a piaci megfigyelők kíváncsian várnak minden "galamb megjegyzést" a jegybankelnöktől - írja a MarketWatch háttéranyagában. A harmadik negyedéven alig araszolt feljebb az eurózóna GDP-je, a munkanélküliségi ráta beragadt történelmi csúcsán, a jövőbeni növekedést előre jelző beszerzési menedzserindex másfél éves mélyponton van. Az infláció olyan halvány, hogy egyes elemzők törpeflációnak nevezik.
Mindezzel szemben a nagy ellencsapást az jelenthetné, ha az ECB elkezdené vásárolni az eurótagállamok államkötvényeit. Ezzel kiszorítaná ezek piacáról a befektetőket, akik a remények szerint a gazdaságban keresnének lehetőséget tőkéjük fialtatására. Bár Draghi és mások tettek célzást arra, hogy bevethetik ezt a fegyvert, ám az övezet északi államai utolsó leheletükig küzdeni fognak ellene, mert ezzel lényegében kockázatközösségbe kerülnének a déli országokkal, hiszen az ECB alaptőkéjét közösen adják össze. Ha lesz is előrelépés a kötvényvásárlás terén, az az elemzők szerint nem most, hanem leghamarabb a jövő év első negyedében esedékes.
Kisiskolások
A bank döntéshozói valószínűleg újra halogatni fogják a döntést, és most is arra fognak hivatkozni, hogy meg kell várni a korábbi intézkedések hatását. Ezek közé tartoznak a bankoknak kínált olcsó hitelek (LTRO), a negatív banki betéti kamat, illetve a fedezett értékpapírok vásárlása. Mindegyik célja a pénzkínálat növelése. Éppen olyanok, mint egy általános iskolás diák, aki elhalasztja a hét végi házi feladat megírását, abban reménykedve, hogy valamilyen csoda folytán végül nem kell elvégezni az elkerülhetetlen munkát - értékeli a helyzetet Matt Weller, a Forex.com elemzője.
Egy hét múlva lesz a második LTRO-aukció - a szakértők kiváncsian várják, hogy a bankok kérnek-e az olcsó hitelből vagy sem. Az előző, szeptemberi ajánlatra enyhén szólva nem vetették rá magukat. Emellett már decemberben elindíthatnák a vállalati kötvények vásárlását, ám a piaci megfigyelők úgy vélik, hogy ezt is elhalasztják. Arra fognak hivatkozni, hogy több időre van szükség az akció előkészítéséhez. Ugyanakkor szinte biztos, hogy az ECB márciusig rászánja magát erre a beavatkozásra.
Csak semmi kapkodás
Mario Draghi valóban azzal kezdte sajtótájékoztatóját, hogy leszögezte: az ECB döntéshozói a jövő év elején fogják értékelni eddigi intézkedéseik, továbbá a tartósan alacsony olajárak hatását a gazdaságra. Ennek alapján változtathatnak a programok összegén és módszerein. A bankelnök szerint teljes az egyetértés abban, hogy további lépéseket tesznek, ha ezt szükségesnek látják.
Az ECB új prognózisából kiemelte, hogy még alacsonyabb inflációt és GDP-növekedést várnak, mint korábban. Ennek fő oka az olajárak hanyatlása. Fennáll a veszélye annak, hogy a gyengébb növekedés és az erősebb geopolitikai kockázat tovább gyengíti a fogyasztói bizalmat és lefékezi a befektetéseket. (Az európai jegybank immáron csak 0,8 százalékos GDP-bővülést vár az eurózónában 2014-re, majd 1,0 százalékost 2015-re és 1,5 százalékost 2016-ra. Az infláció 0,5, 0,7 és 1,3 százalék lehet ezekben az években.)
A Guardianon megjelent egyik twitteres bejegyzés szerint Draghi világossá tette, hogy nem helyezik el a befektetők karácsonyfája alá az eurótagállamok kötvényeinek vásárlását. A Jézuska helyett talán a húsvéti nyuszi hozza el ezt nekik vagy már a farsangi szezon előtt megkaphatják? Ki tudja. Bevezetője végén az ECB elnöke ismét felszólította az európai kormányokat, hogy hajtsák végre a szükséges gazdasági reformokat.
Elemezni fognak
Kérdésekre válaszolva Draghi elismerte, hogy az ECB sok új adattal szembesülhet januárban, amelyek megkönnyíthetik a döntések meghozatalát. Ezek közé tartozik az olajárak alakulása is. Az energiahordozó olcsóbbá válása szerinte összességében hasznos az európai gazdaságnak. Óvatosan kezelendő azonban az inflációt mérséklő hatást. Alaposan elemezni fogják a friss információkat - hangsúlyozta.
A jegybank mérlegének bővítésével kapcsolatban - ami végső soron a gazdaságba öntött forrás nagyságát jelzi - leszögezte, hogy a korábbi szóhasználat helyett, miszerint ennek bővülését "várják", immáron arról beszélnek, hogy ez a "szándékuk". A megfogalmazás megváltoztatásában azonban nem értenek teljesen egyet a bank döntéshozói.
A sajtótájékoztató eleje óta erősödött az euró, ami arra utal, hogy a befektetőknek csalódást okozott az új ígéretek hiánya.
Valami lehet
Vitor Constancio, az ECB elnökhelyettese átvette a mikrofont Draghitól, hogy elmondhassa: a múlt héten pusztán saját véleményét fogalmazta meg, amikor arról beszélt, hogy a bank monetáris enyhítési offenzívát indíthat 2015 elején. Elismételte a köztudottat: az európai jegybank helyzete nagyon különbözik társaiétól, mivel nem egy, hanem több állam kötvényeit kellene vásárolnia.
Ismét Draghi került sorra, aki elmondta, hogy az állampapírok vásárlásához nem kell egyhangú határozatot hozniuk a bank döntéshozónak, elég a többség. Eszerint Németország, a fő ellenző nem tudná megakadályozni ezt a lépést. A bankelnök ugyanakkor nem részletezte, milyen eszközök vásárlásának lehetőségét mérlegelik, amit elemzők figyelemre méltó ködösítésnek tartanak. Annyi kiderült, hogy arany vagy más devizák kizártak ebből a körből. Az utóbbiak azért, mert vásárlásuk hatással lenne az euró árfolyamára, miközben az ECB-nek nincs árfolyamcélja
Ezzel együtt a kiterjedt monetáris enyhítés lehetőségének felsejlése nyomán kissé gyengült az euró.
Draghi a sajtótájékoztató végén érdemi reakció nélkül hagyta azt a felvetést, miszerint illegális lenne, ha az ECB vásárolná az eurótagállamok államkötvényeit. Ha nem hajtanánk végre azt, amire felhatalmazásunk van, akkor lépnénk ki a tevékenységünk jogi keretei közül - mondta.
Forrás: napi.hu
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése